Városlista
2026. július 7, kedd - Appolónia

Hírek

2023. Október 04. 07:09, szerda | Életmód
Forrás: MTI

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók

- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.

Címkék: nobel-díj

Ezek érdekelhetnek még

2026. Július 06. 17:00, hétfő | Életmód

NASA-igazgató: az Egyesült Államok hónapokban mérhető versenyt fut Kínával a Holdra szállásban

Az Egyesült Államok hónapokban mérhető versenyt fut Kínával abban, hogy embert juttasson a Holdra - jelentette ki Jared Isaacman, az Egyesült Államok űrkutatási hivatalának (NASA) igazgatója vasárnap.

2026. Július 06. 16:00, hétfő | Életmód

A Toyota erősítette vezető helyét a magyarországi újautó-piacon

A Toyota megerősítette vezető helyét a magyarországi újautó-piacon 2026 első félévében, a japán márka 9929 jármű eladásával 12,9 százalékra növelte piaci részesedését

2026. Július 05. 15:00, vasárnap | Életmód

MTA: Magyarországon is látható lehet a sarki fény a hétvégén

Magyarország területére is lehúzódhat a hétvégén a sarki fény gyűrűje - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Facebook-oldalán pénteken.