Mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak óvatosan kell bánni a jövőben ezekkel a felületekkel.

A magyar munkavállalók egyre tudatosabban pereskednek. „Nagy többségében ezeket az eljárásokat a munkavállalók kezdeményezik, tehát az általános vélekedéssel ellentétben sokszor nagyon is öntudatosak a magyar dolgozók, tisztában vannak jogaikkal, vagy legalábbis ügyvédhez fordulnak tanácsért, ha valós, vagy vélt sérelem éri őket. Munkáltatói oldalról pedig kiemelten érzékeny terület lehet a nyilvánosság, amely az internet elterjedésével és a közösségi oldalak használatával jóval szélesebb most, mint korábban volt. Amennyiben egy cégről egykori, vagy jelenlegi alkalmazottja a közösségi oldalakon olyan információkat tesz közzé, amely sérti a cég gazdasági érdekeit, vagy jó hírnevét, ezzel hatalmas károkat okozhat a cégnek. Célszerű tehát mindent megtenni az ilyen helyzetek megelőzése, vagy ha már megtörtént a baj, gyors orvoslása érdekében” – ismertette tapasztalatait Kozma Zoltán, a DLA Piper jogi szakértője.

A szakember szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az alkalmazott mit jelentethet meg a munkáltatóról a különböző közösségi oldalakon. A jelenleg hatályos szabályozás csak annyit rögzít, hogy a munkavállaló munkaadója jogos gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti, a 2012. július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, és ez alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére. Kozma Zoltán szerint bár ezen új szabály egyértelműen alkalmazandó lehet a közösségi oldalak használatára is, persze nem jelenti azt, hogy a munkaviszony korlátlanul befolyásolhatja a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. Mindenképpen úgy is értelmezhető viszont, hogy a munkavállaló nem posztolhat semmit, ami sérti munkaadója jogos gazdasági érdekeit, vagy a munkáltató helytelen megítéléséhez vezethet. Ebben az esetben a munkáltató szankciót alkalmazhat még akkor is, ha a munkavállaló munkaidején kívül használta ilyen célra a közösségi oldalakat. Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Munkatörvénykönyve alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem ellenőrizhetőek korlátlanul, egy rosszul sikerült ellenőrzés eredményeképpen adott esetben még a munkavállaló indíthat személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert a munkáltató ellen.

A DLA Piper szakembere - magánemberként is - mindenkit óvatosságra, megfontoltságra és körültekintésre int, ha közösségi médiáról van szó, de főleg a munkával, a munkaadókkal és a munkavállalókkal kapcsolatosan fő az elővigyázatosság. A munkáltatók figyelmét felhívja a belső szabályzatok és a munkavállalók oktatásának jelentőségére ezen a területen is, csakúgy, mint például a munkabiztonság területén.

OrientPress Hírügynökség