Nyilvántartásuk szerint tavaly tíz százalékkal nőtt a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma, száz ember közül azonban még mindig csupán négy készít végrendeletet.

Komoly gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során.

Budapesten százból több mint kilencven esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb: negyven-ötven százalékos.

Az elmúlt tíz évben több mint a duplájára nőtt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában (VONY) évente regisztrált végintézkedések száma, 2016-ban összesen csaknem hatezer bejegyzést tettek a rendszerben. A MOKK összesítése szerint a végintézkedések több mint 93 százaléka végrendelet, kevesebb mint 7 százaléka öröklési szerződés. Négy regisztrált végintézkedésből hármat közjegyzőnél írnak.

Több mint 300 ezer lehet a száma azonban azoknak a "házilag készült" végrendeleteknek, amelyeket soha nem látott közjegyző. Ezekkel nemcsak az a baj, hogy nincsenek bevezetve a VONY-ba, ezért nagyrészt soha vagy csak hónapokkal a hagyatéki eljárás lezárását követően kerülnek elő, hanem az is, hogy igen sok köztük az érvénytelen vagy alakilag hibás dokumentum.

Tipikus, érvénytelenséget okozó hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak vagy nincs minden oldal aláírva, valamint hogy olyan tanúval - például közeli hozzátartozóval - íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz az irat. Tóth Ádámnak, a MOKK elnökének a közleményben idézett véleménye szerint ez az elsődleges oka annak, hogy sok a bírósági per a végrendeletek körül.

Nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a magyarok végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság csaknem negyvenöt százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán négy százalékra tehető. Tóth Ádám szerint a jelenségnek mindenekelőtt történelmi okai vannak, hiszen a rendszerváltás előtti időkben nem nagyon volt miről végrendelkezni. Manapság azonban egyre jelentősebbek a magánvagyonok, így a végintézkedési hajlandóság is növekedésnek indult.

A végintézkedést hagyók jelentős részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetőek el. Fontos szerepet játszik a végintézkedések számának a növekedésében az is, hogy az emberek egyre bonyolultabb családi viszonyok között élnek - vélekedtek, hozzátéve: az élettársi kapcsolatban élők is egyre többen végrendelkeznek, minthogy az élettársak esetében a törvény szerint nincs öröklés.

Végrendelkezni lehet akár saját kezűleg is, egy papírra lejegyezve és aláírva a végakaratot. A MOKK szerint azonban sokkal célszerűbb szakértő segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben.

A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek több előnye is van: egyrészt nem veszhet el és nem semmisíthető meg, mert bekerül a VONY-ba, másrészt kiküszöbölhetőek azok a tartalmi és formai hiányosságok, amelyek alapján a bíróságon meg lehet támadni a dokumentumot - olvasható a közleményben.