Régóta fennálló, elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

A tengerszint változása volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentésének egyik legvitatottabb kérdése. Tanulmányuk szerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges - írta a BBC hírportálja.

Sok szakértő tartja ezt visszafogott, "konzervatív" becslésnek. A jégkutatókat az aggasztja, hogy a hatalmas jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

A terület vezető szakértői olyan kutatást végeztek, amelynek előrejelzései a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak.

Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

"2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk" - mondta Jonathan Bamber, az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.

A 2013-as IPCC-jelentés csak azt tartalmazza, ami "valószínűleg" megtörténik, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a lehetőségek 17-83 százalékát vették figyelembe.

Az új tanulmány a modellek eredményeinek 5-95 százalékát vette alapul.

"Ha ezeket a kisebb valószínűségű, ám lehetséges értékeket nézzük, akkor látunk egy kicsi, de statisztikailag szignifikáns lehetőséget, hogy a Nyugat-Antarktisz nagyon labilissá válik és a Kelet-Antarktisz is olvadni kezd" - tette hozzá Bamber

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni - mondta Bamber.