- jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Azbej Tristan a Fenntartható Fejlődés Tudásközpont Szinergia az EU - szubszaharai térség között címmel rendezett konferencián szólalt fel, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartottak.

Szolidaritással és felelősséggel tartoznak Afrikáért, az afrikai emberekért - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezzel a józan ész parancsát is követik, mert ez "a mi jövőnk érdekében is történik".

Emlékeztetett, hogy a magyar kormány egy évtizede felismerte az afrikai kontinens jelentőségét, ezért indította el a déli nyitás politikáját. Ez több kormányprogramnál. Odafordulást, kapcsolatépítést, tanulást jelent egymás kölcsönös gazdagítása mellett - hangoztatta.

A politikus kifejtette, hogy Afrika nem csupán egzotikum, kalandtúrák célpontja, hanem az a kontinens, amely nem csak Magyarországnak, Európának, de "az egész világnak a jövőjét is meg fogja határozni".

Ez a kontinens, amely várhatóan az utolsó nagy népességrobbanás előtt áll, ugyanakkor az a hely, ahol a világ jövőjét és fenntartható pályáját jelentő nyersanyagforrások kimeríthetetleneknek tűnnek. Egyszerre a veszélyek és a lehetőségek földrésze, ahol a népességnövekedéssel nem tud lépést tartani a gazdaság és a termelés - tette hozzá.

Kitért az afrikai kontinensre jellemző véres konfliktusokra is, amelyek egyik fajtája a keresztényüldözés. A világban ma 365 millió ember szenved üldöztetést, diszkriminációt, terrorfenyegetettséget a Krisztusba vetett hite miatt. Azbej Tristan megjegyezte, hogy egy évvel korábban ez a szám még 5 millióval kisebb volt, vagyis fél magyarországnyi emberrel többen szenvednek keresztény hitük miatt. Tavaly mintegy ötezer embert gyilkoltak meg ilyen indíttatásból. Az államtitkár megjegyezte: Afrika ma a legvéresebb keresztényüldözések helyszíne.

A népességnövekedéssel kapcsolatban kifejtette: a magyar kormány kereszténydemokrata megközelítése szerint az élet soha nem jelenthet veszélyt, arra értékként gondolnak, ezért tekintik Afrikát a lehetőségek földjének, amely a következő évtizedekben várhatóan egymilliárd fővel - nem "nőni", hanem - "gazdagodni" fog.

A Hungary Helps Programról közölte, hogy már több mint 50 országba juttatták el a magyar emberek adományait, ezen államok közül 18 szubszaharai. A tíz éve elindított déli nyitás politikájában lemaradást pótolva most megnövelték a diplomáciai jelenlétet. Míg 2010-ben mindössze két diplomáciai külképviselete volt Magyarországnak, Afrika Szaharától délre eső részén, ma hétnél tartanak.

Azbej Tristan bejelentette, hogy a Hungary Helps Ügynökség pályázatot hirdet magyar civil szervezeteknek afrikai humanitárius és fejlesztési tevékenységek támogatására.

A Száhel-övezet háborús konfliktusaira is kitért. Azt mondta, ha elbukik és "káoszba süllyed" ez a terület, akkor akár 100 millió menekült is elindulhat Európa felé, migrációs nyomást okozva. Kijelentette: Magyarország ezért kezdett szerepvállalásba a Száhel-övezetben.

Ennek egy része azonnali humanitárius segítség, másik része a fenntartható jövő megteremtése érdekében tett erőfeszítés az afrikai emberekkel közösen. Itt tervezik kamatoztatni - mutatott rá - a világhírű magyar agrár- és vízügyi szakemberek tudását.

A segítségnyújtás harmadik pillére a hozzájárulás a békéhez, akár magyar honvédek közreműködésével is.

Az államtitkár bejelentette, hogy a Hungary Helps Ügynökség két héttel ezelőtt személyi jelenléttel megnyitotta első afrikai kirendeltségét Csád fővárosában, N'Djamenában.

A kirendeltség feladatairól azt mondta, annak az elvnek kell eleget tennie, hogy Magyarország segítsége nem "leereszkedő", hanem emberi segítség, személyes, közvetlen kapcsolatokon nyugszik. Ugyanakkor választ keres a megsegítendő emberek igényeire - fejtette ki Azbej Tristan.