A Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy annál a középkorú nőnél, aki hétéves korában hajlamos volt a szorongásra és az aggódásra, a többi okozati tényezőt is figyelembe véve 31 százalékkal nagyobb lehet a kockázata valamilyen szív- és érrendszeri betegség felbukkanásának, mint egyébként. A férfiaknál 17 százalékos az arány.
A felméréshez 317 olyan, negyvenes éveit taposó felnőttet vizsgáltak meg, akiket már gyermekkorukban is bevontak a kutatásba.
Kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik kisgyerekként sokat aggódtak, 3,2 százalékról 4,2-re növekedett annak az esélye, hogy a következő tíz évben szívrohamot vagy agyi érkatasztrófát szenvednek el, míg a férfiaknál 7,3 százalékról 8,5-re emelkedett a rizikó.
A kutatók vizsgálták a nyugodt, boldog gyerekkor hosszú távú hatását is, és ellenkező előjelű összefüggést fedeztek fel. Azoknak a szív- és érrendszere, akik gyermekként kedvező élményeket éltek át - például jobban tudtak összpontosítani vagy odafigyeltek környezetükre -, felnőttkorukban jobb állapotban volt, bár a lehetséges összefüggés nem olyan markáns, mint a kockázatoknál.
A BBC News egészségügyi rovata megszólaltatta Maureen Talbotot, a Brit Szívalap vezető szakértőjét, aki szerint további kutatások szükségesek annak egyértelmű megállapításához, hogy valóban van kapcsolat a gyerekkori érzelmi állapot és kardiovaszkuláris betegségek magasabb felnőttkori kockázata között.
Az amerikai kutatás vezetője, Allison Appleton elismerte, hogy az összefüggést igazoló biológiai mechanizmust valóban nem ismerik még, annak feltárásához újabb vizsgálatokat kell végezni.